Hétvégén kicsit otthon voltunk.
Keresztszülőnek kértek, ezt nem hagyhattuk ki.
Pénteken délben beültünk a kocsiba, és rövid megszakításokkal lenyomtuk a 850-et.
Dávid nagyon jól viselte.
Mi is.
Este már az egyik nagyinál vacsoráztunk.
Szombaton a másiknál ebédeltünk.
Torta is volt.
32 éves lettem én...
Jó volt látni a családot: nagymamakat, nagypapákat, dédit, mindenkit.
Sokat beszélgettünk, meséltünk az itteni kalandokról.
Dávid sok-sok ajándékot kapott.
Az egyik kedvenc el is vesztett :(
Tomi és Emese viszont megtalálta :)
Közben (oda- s visszafelé) független mobilokat is szereztünk, így lesz német számunk is.
Szobaton még egy kis vásárlás és mozi is belefért.
Szó se róla.
Tőlünk nem kapna Oscart.
Vasárnap keresztelő a gyülekezetben.
Barátok közt.
Utána újabb élménybeszámolók és ajándékok.
Most nem veszett el semmi.
Délután foci.
Este pakolás a Villányin Tomival.
Köszönjük a segítséget.
Jó tett helyébe bor járt.
Vagyis Martini.
Hétfőn végleleg kipakoltuk régi otthonunkat.
Be a kocsiba.
Körbebástyáztuk a gyermeket zsákokkal.
Hétfőn délben beültünk a kocsiba, és rövid megszakításokkal lenyomtuk a 850-et.
Dávid nagyon jól viselte.
Mi is.
Már vártak Wernerék.
Azt hitték, hogy vasárnap jövünk.
Vajon miért?
De nem baj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése