2009. március 13., péntek

már 14 napja...

Két héttel ezelőtt indultunk a nagy kalandra.
Akkor is sütött a nap.
Most is.
Végre napok óta először, igazán.
Ki lehetett menni a kertbe, ahol a hóvirágok, meg a kis sárga és lila mittoménmik pettyezik a zöldet.
Felmentünk a ház mögötti domboldalba villámmekvíneset játszani.
Jó volt.
Szaladgálni.
A ház körül is.
Dávid szokás szerint a kerítés tetején sétált.
Valahányszor elindulunk vagy megérkezünk, ő a kerítés tetején jön le s föl.
Ilyen, neki is kellenek a szokások.
Nekünk is.
Kezdjük megszokni a ritmust: reggel reggeli, délben ebéd, este vacsora.
Éjszaka meg: anya szomjas vagyok, anya könyök, anya keljünk fel (ez inkább reggel, kora reggel).
De nem baj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

eXTReMe Tracker